Mi van, ha a következő globális válság egy mentális egészségügyi világjárvány lesz? Frusztráció, szorongás, stressz. Ha őszintén a szívünkre tesszük a kezünket, mindnyájan szenvedünk vagy szenvedtünk valaha, valamilyen formába ezektől a tünetektől.

Tíz hazai munkavállalóból mindössze csak kettő elkötelezett, és négy aktívan keres más álláslehetőséget. Az emberek 60%-a értékeli rossznak az életét vagy küzd az elemekkel, vagy kifejezetten szenved. Amúgy európai és világszinten sem túl rózsás a helyzet.

Itthon is és globálisan is csak minden ötödik munkavállalóról mondható el, hogy szívesen megy be a munka-helyére és lelkesen tölti el életének majd 1/3-át ott. Ez nyilvánvalóan hatást gyakorol mind a személyes jóllétére, mind a szervezeti eredményekre. (Gallup State of the Global Workforce 2025 kutatás)

A rosszhír, hogy ezen járvány esetén nem véd meg a szájmaszk és az akkurátus kézfertőtlenítés a megbetegedéstől, ott és úgy fertőz észrevétlenül, ahol az aktív munkaképes korú időnk nagy részét töltjük.

Ki vagy mi a fenyegetés forrása?

Képzeld el, hogy reggel beér a munkatársad, és még mielőtt leülne, már fáradtnak tűnik. A tekintete üres, a mosolya erőltetett. Dolgozik, de csak „megcsinálja”. Nincs ott igazán. És ha őszinte vagy magaddal, te sem vagy ott igazán. Vajon ez rendben van így?

Ha hosszasan fennáll vagy súlyosbodik ez az állapot, akkor kiégéshez vezethet. A kiégés pedig ahhoz vezethet, hogy a kollégák elhanyagolják a feladataikat, mentálisan, fizikailag és érzelmileg megbetegednek, és végül kihagyják a munkájukat vagy fel-mondanak a munkahelyükön.

A Gallup kimutatta, hogy különbség van az elkötelezett és a magukat jól érző munkatársak között. Ha egy munkavállaló elkötelezett, de nem érzi jól magát, akkor 66 %-kal nagyobb valószínűséggel tapasztal napi szintű aggodalmat és 61%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztal kiégést.

Vezetőként vagy cégtulajdonosként nem kell pénzügyi zseninek lennünk, ahhoz, hogy egy ilyen helyzetnek átlássuk az üzletre gyakorolt negatív hatásait, mint a termelékenység visszaeséséből és fluktuációból adódó költségek.

Az elkötelezett és jó közérzetű munkavállaló:

• 59%-kal kisebb valószínűséggel keres munkát egy másik szervezetnél a következő évben
• 27%-kal nagyobb valószínűséggel számol be „kiváló” munkahelyi teljesítményről

• 30%-kal nagyobb valószínűséggel nem hagy ki egyetlen napot sem a munkából rossz egészségi állapot miatt egy adott hónapba (Gallup)

Most, amikor a gazdasági környezet minden vállalkozást és vezetőt próbára tesz egy átlag ~ 30 %-os teljesítmény javulás a költségekben vagy akár árbevételben elég kecsegtetően hangzik igaz?

A rossz hír

Ez mind szép és jó, de mi a megoldás és főleg mennyibe kerül, hogy megteremtsük a munkahelyi jóllétet – leánykori nevén wellbeing – kollégáink számára?

A jóllét nem jógabérlet, nem gyümölcskosár, és nem céges masszázsnap, pláne nem ergonomikus szék. Szuper dolog a menedzserszűrés, egészségbiztosítás, mindfulness tréning is hiszen meg tudják állapítani, hogy a hosszan fennálló frusztráció, stressz hatására milyen fizikai és mentális betegségeket, károkat sikerült kifejlesztenünk szervezetünkben. Beláthatjuk, hogy sajnos ezek tüneti kezelések és csak arra jók, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket, hogy mi foglalkozunk a munkavállalókkal, de nem oldják meg a gyökérokot, a stressz kiváltóját.

A kiégés járvány – és tisztelt vezető, ha a fenti tünetek jelen vannak a csapatodban rossz hírem van, te vagy a vírusgazda.

A kiégés már nem az, ami „a gyengékkel történik”. Az a rendszer hibája, azon rendszeré, amit a vezetés alakít ki minden szervezetben. Sokszor nem tudatosan, nem rossz szándékkal, pláne nem azért, hogy megbetegítsék a kollégákat. Ez a rendszer nem más, mint a kimondott vagy kimondatlan elvárások, munka-idő, terhelés, az elismerés és fejlődési lehetőségek vagy leginkább ezek hiánya, a kultúra, kommunikáció és a fizikai és anyagi biztonság, csak hogy néhányat említsek.

A munkavállalók jólléte nem egy „kedves extra”, hanem az új versenyképességi tényező. És ha még mindig a HR-re bízod ezt a kérdést, akkor rossz hírem van: lemaradsz.

A jó hír

A Gallup munkahelyi jól-létet vizsgáló több mint 100 millió résztvevővel végzett kutatás során 5 tényezőt talált, amely befolyásolja a jóllétünket, azaz a munkahelyi wellbeinget.

A munkahelyi jóllét mind az öt elemére hatással van a vezető:

1. KARRIER: Szereted, amit mindennap csinálsz.
2. KAPCSOLATOK: Értelmes barátságok vannak az életedben, a munkában és azon kívül is.
3. PÉNZÜGYEK: Stabil a pénzügyi helyzeted, jól tudod kezelni a rendelkezésre álló jövedelmed.
4. FIZIKAI EGÉSZSÉG: Van energiád a dolgok elvégzésére.
5. KÖZÖSSÉG: Szereted, ahol élsz. A közöségeddel való pozitív kapcsolat és aktív részvétel.

Hogy ebben mi a jó hír, hogy a kutató cégnél úgy találták, hogy a legfontosabb elem – és a másik négy alapja – a karrier jólléte.

A karrier wellbeing arról szól, hogy az emberek szeretik, amit nap mint nap csinálnak. Ha valaki olyan munkát végezhet, ami kihívást jelent, értelmes számára, és lehetőséget ad az erősségei használatára, sokkal nagyobb eséllyel lesz boldog és elkötelezett. A karrier jólét közvetlenül befolyásolja az általános jóllétet, hiszen a munkában töltött idő jelentős része az életünknek.

Tehát logikusan következtetve a fentiekből a legfontosabb elemre van a vezetőnek a legnagyobb ráhatása.

Azoknak a munkáltatóknak, akik a lehető legrövidebb időn belül a legnagyobb változást szeretnék elérni a jóllétben, a karrier jóllétére kell összpontosítaniuk. Az extra jó hír ebben, hogy akár nulla forintból, holnaptól el lehet kezdeni, azért tenni, hogy javuljon a kollégák wellbeingje és így a céges, csapat produktivitás.

A vezetői működésed a wellbeing minden egyes dimenzióját befolyásolja. És nem, nem kell terapeutának lenned ahhoz, hogy jól csináld, csak embernek.

A jövő munkavállalója választ. És nem azt választja, aki a legtöbbet fizeti, hanem azt, ahol egész ember lehet. Hiszen mire vágyik minden munkavállaló leginkább? Egy jó munkahelyre.

Lehet, hogy nem te gyújtottad meg a kiégés tüzét a szervezetedben. De ha nem teszel semmit, akkor te vagy az, aki hagyja, hogy leégjen benne minden. Szóval a wellbeing megteremtése a cégen belül elsődlegesen nem a HR dolga. A tiéd kedves vezető.