Mi akadályozza a nőket a befektetésekben? Hogyan változnak a generációk pénzügyi szokásai? És milyen lépések segíthetik azokat, akik még csak most fontolgatják az első befektetésüket?

A kutatás eredményei nemcsak választ adnak ezekre a kérdésekre, hanem új megvilágításba helyezik a női pénzügyi döntéshozatalt.

A cikkben szereplő kérdésekre két szakértő válaszolt, akik első kézből ismerik a női befektetők helyzetét és kihívásait: Danóczy Blanka – online üzletág menedzser a HOLD Alapkezelőnél, a kutatás vezetője, aki mélyrehatóan vizsgálta a női befektetők motivációit, akadályait és pénzügyi döntéseik hátterét. Titz Noémi – brand menedzser, aki a pénzügyi edukáció és a befektetésekhez való hozzáférés könnyítésében játszik kulcsszerepet. Kettejük tapasztalata és szakértelme segít jobban megérteni, hogyan lehet támogatni a nőket a pénzügyi tudatosság és befektetések terén.

Mi volt a legmeglepőbb eredmény a kutatás során?

D. Blanka: Számomra az egyik legmeglepőbb, ami egyben megnyugtató is, a „nem törődők” elenyésző aránya. Nem igaz, hogy a nőket nem érdeklik a befektetések világa, csupán nehezített pályán mozognak. A történelmi beidegződések és a mai napig fennálló társadalmi normák is azt sugallják, hogy a pénzügy nem a nők feladata.

A nők körében alacsony a befektetési hajlandóság. Mi a fő oka ennek a kutatásotok szerint?

D. Blanka: A tévhitek és az edukáció hiánya. A pénzügyi szolgáltatóknak kulcsszerepe van abban, hogy ezeket a hiedelmeket megcáfolják és utat mutassanak.

Mely életkorban mutatkozik meg leginkább a nők nyitottsága a befektetések iránt? Miért lehet ez?

D. Blanka: A kutatásunkban részt vett nők mindössze 32%-a rendelkezett legalább egyféle befektetéssel. Ebből a 30 év alatti Z generáció, illetve az 50 év felettiek mutatták a legnagyobb nyitottságot. Ez összhangban van más kutatások eredményével, miszerint a Z már most a pénzügyileg legtudatosabb generáció.

Az 50 év feletti hölgyek esetében a nyugdíj közelsége és az azzal járó tudatosság, illetve a sürgető időzítés is hatással lehet a magasabb aktivitásukra.

Hogyan befolyásolják a generációs különb-ségek a befektetési szokásokat?

D. Blanka: Nem meglepő módon a magyar állampapírok taroltak minden korcsoportban, azonban a második helyezett esetében már jelentős különbségek vannak. Míg a legidősebb generáció a kockázatmentes bankbetéteket választja, addig a Z generáció az egyedi részvé-nyeket kedveli. Érdekes volt látni, hogy a 30 év alatti hölgyek 26%-a kriptoeszközöket is tart, ami az idősebb korosztályokra egyáltalán nem jellemző.

A kutatás szerint milyen mentális gátak akadályozzák a nőket a befektetésekben?

D. Blanka: Három olyan mentális gátat tudtunk egyértelműen beazonosítani. A sztereotípia szerint a nők kockázatkerülők, azonban a kutatásunk szerint a nők nem mindenáron kerülik a kockázatot, hanem inkább nem értik, hogyan működik és hogyan kezelhető. A „kockázat” szó hallatán a nők szerencsejáték típusú szituációkra asszociálnak, amiben akár a teljes befektetett összeget is elveszíthetik. Fontos megérteniük, hogy a kockázat csökkent-hető.

A második tényező a befektethető összeggel kapcsolatos hiedelem. A befektetéssel nem rendelkező nők 70 százaléka úgy véli, hogy nincsen elég pénze hozzá. Azonban a jövedelem mértékének kérdése csak a legidősebb korosztálynál bizonyult jelentősnek.

A fiatalabb, női befektetők

a különböző jövedelmi szinteken nagyjából azonos arányban képviseltetik magukat, még a legalacsonyabb jövedelmű csoportban is. Innen is látszik, hogy nem kell sokmillió forintos kezdőtőke az első befektetéshez.

A rendszeres, kis összegű befektetések is jelentős eredmények-hez vezethetnek hosszú távon. A harmadik tévhit az, hogy a befektetések világa a férfiaké. A nők körében ez a téma sokkal ritkábban kerül elő, kevesebb példát látnak maguk előtt, amit követhetnének. Gondoljunk csak bele, ha nálunk is gyakori téma lenne akár kávézások során, hogy ki mibe fektetett a múlt hónapban, előbb-utóbb minket is ösztönözne, hogy foglalkozzunk vele.

A nők a befektetések során gyakran érzelmileg kötődnek pénzügyi céljaikhoz. Hogyan lehet ezt a mentalitást megváltoztatni vagy tudatosan használni?

D. Blanka: Valóban, a nők inkább konkrét élet-eseményekhez kötik pénzügyi céljaikat, amelyekhez érzelmi kötődésük van. Nem csoda, hogy nem akarják ezeket veszélybe sodorni . Azonban, ha nem fektetnek be, akkor hagyják, hogy az infláció folyamatosan csökkentse megtakarításaik értékét. A megtakarítások tudatos kezelése segít abban, hogy a fontos pénzügyi célokat, mint például a gyermekük tandíja, lakásvásárlás vagy nyaralás, ténylegesen elérhessék.

A kutatás szerint a nők egy része úgy érzi, hogy nincs elég pénze befektetésre. Valóban a pénzhiány a fő akadály, vagy inkább egy téves percepció?

D. Blanka: Számos tényező nehezíti a nők pénzügyi helyzetét. A nemek közötti bérszakadék probléma, a legfrissebb adatok szerint Magyarországon átlagosan 17%-kal keresnek kevesebbet a teljes főállású nők a férfiaknál. Emellett a szülési szabadság okozta jöve-delemkiesés, parkolópályára állított karrier és az ezáltal későbbi jövedelemstagnálás (vagy akár -csökkenés) miatt a nők nehezebben tudnak vagyont felhalmozni. Emiatt nem jelenthetjük ki azt, hogy a pénzhiány csupán egy téves feltételezés.

Hogyan lehetne hatékonyan ösztönözni a nőket a be-fektetésre?

D. Blanka: Edukációval, példamutatással és a női igények figyelembevételével.

Mi a legnagyobb tévhit a befektetésekkel kapcsolat-ban, amit a nők gyakran gondolnak?

T. Noémi: A legtöbb nő azt gondolja, hogy nem ért a befektetésekhez, nem mer döntést hozni ilyen témában. A befektetés, mint kifejezés is rémisztő, a kockázattal összekapcsolt fogalom. Azonban ez csak egy mentális blokk. Nap mint nap hosszabb-rövidebb távú pénzügyi döntéseket hoznak, legyen szó akár a napi bevásárlásról vagy a családi nyaralás megtervezéséről.

Milyen egyszerű lépésekkel kezdhet el egy nő befektetni, ha korábban még nem foglalkozott ezzel?

T. Noémi: Gondoljuk végig, mi a célunk a befektetéssel és mekkora összeget tudunk erre fordítani: autóra vagy a gyerek taníttatására gyűjtünk, esetleg lakást vennénk?

A legtöbb nő azt gondolja, hogy nem ért a befektetésekhez, nem mer döntést hozni ilyen témában. A befektetés, mint kifejezés is rémisztő, a kockázattal összekapcsolt fogalom. Azonban ez csak egy mentális blokk.

Ebből következik, hogy milyen időtávon kell pénzünket elhelyezni. Ezután jön a legnehezebb lépés, mivel magasszintű önismeretet igényel: tudnunk kell, mennyire vagyunk kockázatvállalók. Ehhez segítség lehet, ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogyan reagálnánk akkor, ha a befektetett 100.000 forintunk hirtelen már csak 70.000 forintot érne? Erre nincs jó válasz. Ha tudjuk, hogy aggodalommal töltene el minket a veszteség gondolata, akkor alacsony a kockázatvállalási hajlandó-ságunk, és inkább a kiszámíthatóbb befektetések a számunkra alkalmasak. Azonban, ha úgy gondolkodunk, hogy az esést akár emelkedés is követheti, akkor a kockázati étvágyunk magasabb.

Hogyan lehet kezelni és minimalizálni a befekteté-sekkel járó kockázatokat?

T. Noémi: Bármilyen befektetésben is gondolkodunk, a legfontosabb, hogy diverzifikáljuk azt, vagyis többféle, egymáshoz nem kapcsolódó termékeket válasszunk.

Milyen stratégiák segíthetnek a kis összegű befekte-tések hatékony kezelésében?

T. Noémi: A befektetések kezelésében nem az a leglényegesebb pont, hogy mekkora összegről van szó. Számomra a legnagyobb segítség a szemléletmódbeli változás volt: meg kellett tanulnom hosszú távon gondolkodni! Eleinte naponta többször néztem rá befektetéseimre, de ez csak a lelkiállapotomra volt befolyással és az időmet vitte el. Nem volt időm, később kedvem, sem affinitásom arra, hogy utána olvassak a befektetéseimhez kapcsolódó információknak. Ezek pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy jó döntést hozzak. Ezért olyan befektetési formát választottam, ahol nem kell foglalkoznom azzal, ha le- vagy felmegy az értékpapír árfolyama.

Hogyan tudják a pénzügyi szolgáltatók jobban megszólítani a női célközönséget?

T. Noémi: A korábban említetteken túl kiemelten fontos az érthető, tiszta kommunikáció és a vizualitás. A pénzügyi edukáció során érdemes az alapoktól indulni, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a befektetések világa. Többek között olyan kérdésekre kell választ adni, mint: miért érdemes befektetni? Milyen befektetési formák léteznek? Hogyan lehet hatékonyan diverzifikálni? Milyen módon csökkenthető az adóterhelés?

Diverzifikáció

A sorozatokban is hallhattál már a diverzifikációról, például Az Agymenők egyik epizódjában, amikor Penny részt vesz Will Wheaton podcastjában, és kiderül, hogy jobban áll anyagilag, mint Leonard. Penny ekkor elmondja, hogy nemcsak jól keres a gyógyszeripari munkájával, hanem okosan is bánik a pénzével: diverzifikált portfólióba fektetett, hogy csökkentse a kockázatot és növelje pénzügyi stabilitását. Ez a stratégia lényege is—nem érdemes minden pénzt egyetlen helyre tenni, hanem több különböző befektetés között elosztani, így ha az egyik rosszul teljesít, a többi még kiegyensúlyozhatja a veszteséget.

Van olyan ország vagy program, amely sikeresen növelte a női befektetők arányát? Mit tanulhatunk belőle?

T. Noémi: Számos, a nők pénzügyi edukációjára szako-sodott startup lett sikeres az elmúlt években, főként az Egyesült Királyságban és skandináv országokban. Svájcban emellett már kifejezetten női ügyfeleket célzó vagyonkezelő cég is van. Közös bennük, hogy mindegyik nagy hangsúlyt helyezett a digitális edukációra és a közösségépítésre.

Mit üzentek azoknak a nőknek, akik félnek elindulni a befektetések világában?

T. Noémi: Tisztában vagyunk vele, hogy minden pénzügyi döntés kihívást jelent, különösen az első lépés megtétele. Egy olyan hiánypótló megoldásra van szükség, amely megkönnyíti a belépést a befektetések világába, és átláthatóvá teszi a folyamatokat. Szakértők segíthetnek abban, hogy a befektetésekkel kapcsolatos döntések terhét levegyék az érintettek válláról, így azok magabiztosan és kényelmesen kezelhetik pénzügyeiket.